Újra itt..

2014.05.14. 14:15

Hosszú utat jártam, most újra itt vagyok.

Magam is meglepődtem, milyen rég nem meséltem. Engesztelésként összegyűjtöttem az itt ott elszórt meséimből néhányat és megígértem magamnak, majd szép lassan de idehozom mindet :)

„Akinek szeme a látásra …. „

 Ember

 Inkább csukott szívvel él, mert az elméjében haragszik és / vagy, mert fél… Az elméje nyitogatja, csukogatja a kaput… Amikor az elmének nincs mitől tartania, a szív kapuja tárva nyitva, az élet gyönyörű.A nap fényesebben süt, még ha felhők takarják is, a dolgok szabályos rendben történnek, a lét olyan, mint egy csodás örömzene, amiben minden létező hangszer a legtökéletesebb összhangban a lehető legtöbbet adja az egészhez. És mindez a legtermészetesebben, észrevétlenül történik. Így van rendjén. Az ember elfogad és befogad minden teremtett lényt és dolgot, aminek a része, s megéli Én Vagyok. A „házban” minden ajtó nyitva, átjárja a tiszta levegő, a ragyogás és a szeretet melegsége….

 Ám, ha az elme elunja a semmittevést…

Beúszik a képbe az érdek. Az önérdek. A harag, mert valami nem úgy működik, ahogy szerinte kellene… A félelem, hogy kárát szenvedi, mert nem fogadják be, zárt ajtónak ütközik…A gyűlölet, mert annyiszor zárt ajtót talált, mindenhol és mindenkor és inkább már nem is kell és marad a magányban, s a szívtelenségben.De ha nyitott szívvel él, kiszolgáltatottá lesz, bolondnak nézik, kihasználják, felnégyelik, máglyára vetik, lehet - e olyan esztelen, hogy hagyja? Na, nem.

Talán ezért van, hogy a mai világban az élet olyan, mint egy hosszú végtelen folyosó, végtelen sok zárt ajtóval mindkét oldalon és az ember gépiesen, rutinosan, egyre fáradtabban és betegebben vonszolja magát, s csak egyetlen nyitott ajtóra vágyik. Hosszúra nyúlt agónia ez, vagy inkább tetszhalál, semmiképp se ÉLET.

A Mindenség Ura nagy játékos… és eddig még nem sikerült teljességgel megtapasztalnia önmagát, mibennünk.

Bár saját képére teremtette az embert, felruházta a születés jogán, minden készséggel, képességgel, s mégis miért nem? Egy bizonytalansági tényező lenne az önjáró „ műszer „ az elménk hatalma, a belső „hang” felett ? Bár néha az az érzésem van ebben is némi „ úri huncutság” J ..

„Az elme mindig a szív gyengeségét kutatja, így tarthatja csak uralma alatt” mondta Jézus. Talán ez lenne az egész játék lényege?

Mindennek el kell érnie a mélypontját ahhoz, hogy azután emelkedőbe fordulhasson, ez törvény és érzésem szerint igen közel járunk ehhez.

A mai világ az elme világává silányult. A hegyes dárdák, éles kardok és szablyák ellen, a háborút viselők régen kitalálták a páncélt. Működött, viszont fürgén életszerűen bizony nem mozoghattak benne.

A szív sebezhetősége ellen mennyi páncélt viselünk? A szívátültetésre specializálódott szívsebészek tapasztalták, hogy van a szívben egy pont, amit ha megérintenek a szív megáll, többé nem indítható újra semmilyen módon. Találóan a szív agyának nevezték el ezt a pontot.

A szív előbb érzékeli a történéseket mint az agyunk, meglepő de így van. Hányszor mondjuk : "megéreztem" .. , majd gyakran azt is : miért is nem hallgattam a megérzésemre ? :) 

„Gondolkodj a szíveddel és érezz az elméddel”, sokáig nem értettem ezt a bölcsességet. Mára megértettem, mert megélhetem néha, attól függően meddig hallgat az elmém.

Azt is megértettem, csak itt és most teremthetjük meg a „mennyei királyságot”, mert ahová visszavágyunk, ott létezik, mindig is létezett. A szívünkben élni, a szív szemével látni, onnan cselekedni és szólni - ám nem megtagadni az elmét, „kicsi énünk” az egónk játszóterét, mert az lehetetlen, csak épp a helyén kezelni - érzésem szerint ez lehet a valódi feladatunk és ez bizony nem kevés.

Bátorság, nyitottság, bizalom önmagunkban és az Életben, ahol bizony minden értünk történik, részemről a teremtett világban, ahol mindig van mire rácsodálkozni vagy ha úgy tetszik a mindenben jelenlévő Istenben, így sikerülhet.

Derűs napot kívánok :) Annak ellenére hogy fújnak a hideg szelek, hogy vastag felhők takarják a napot.. tudjuk felette verőfényesen süt a Nap. Legyen béke odabenn, mindegy mi látszik itt kívül..

459853_59680_n.jpg

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lelekhang.blog.hu/api/trackback/id/tr996163184

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása